Számos történelmi dokumentum, illetve egy svájci-olasz határról származó ~72 méteres jégmag rendkívül részletes vizsgálata alapján megdőlni látszik az a széles körben elfogadott nézet, mely szerint az ember az ipari forradalom idején kezdte volna meg a környezet szennyezését. A gleccserjégbe zárt ólom évenkénti mennyisége ugyanis arra utal, hogy a bányászat és kohászat révén az ember már kétezer évvel ezelőtt is szennyezte a levegőt ezzel az anyaggal. Az ólombányászat egészen addig folyt szinte megszakítás nélkül, míg az 1970-es években be nem tiltották az ólomtartalmú benzin használatát. A korabeli írásos emlékek alapján ugyanakkor az ólomkoncentráció esetenkénti drasztikus visszaesését is meg tudták magyarázni: az 1349-1353 közötti nagy pestisjárvány miatt például a bányászat szinte nullára esett vissza, de hasonló következménye volt egy 1460-as években pusztító járványnak is. Az eredmény már csak azért is aggasztó, mert az ólomkoncentrációra vonatkozó jelenlegi egészségügyi határértéket az ipari forradalom előtti szinthez képest állapították meg, mely a fentiek alapján mégsem tekinthető a természetben előforduló alapszintnek. A kutatók ennek megfelelően a már kis mennyiségben is veszélyes anyag egészségügyi határértékének felülbírálatát javasolják.
ólom
