Katasztrófafilmek mint taneszközök

Holnapután, Tűzhányó, A mag – kutatók és filmesztéták által egyaránt sokat kritizált katasztrófafilmek, telis-tele tudományosan megalapozatlan, lehetetlen eseményekkel. Míg az egyikben űrhideget leszívó gigahurrikánok rajzolják át a Föld éghajlatát, a másikban váratlanul izzó láva tör fel egy Los Angeles-i kátránytóból. A harmadikként említett film története még ezeknél is hajmeresztőbb: az élővilágot védő mágneses mező hamarosan eltűnik, hacsak a párjanincsiumból épített, mindenálló hajón utazó rettenthetetlen főhősök néhány nukleáris töltetet fel nem robbantanak a bolygó középpontjában, újraindítva ezzel a Föld magjának forgását. Seth Stein geofizikus szerint azonban

nem az a megoldás, ha negatív kritikákkal illetik az ilyen valóságot nélkülöző jelenetekkel teli katasztrófafilmeket. Érdemes lenne inkább oktatási segédeszközként tekinteni rájuk,

ahogy Stein gyakran maga is beilleszti ezeket a lemeztektonikáról és a Föld belső szerkezetéről szóló óráiba. A látványos filmekkel ugyanis kiválóan fel lehet kelteni a diákok földtudományok iránti érdeklődését, a valós geofizikai és geológiai folyamatok megismerése után pedig már maguk is képesek lesznek a filmbéli hibák későbbi felismerésére.

Akadnak szerencsére jó példák is, amiket szintén érdemes megismerni. A Csillagok között forgatásához például mindvégig nélkülözhetetlen segítséget nyújtott az immár fizikai Nobel-díjas Kip Thorne, így ez a film elméleti fizikai szempontból helytállónak tekinthető – már amennyire a film által érintett témák kapcsán biztosat lehet állítani. Bár Andy Weir: A marsi című regénye alapján készült Mentőexpedíció készítésében a NASA szakértői is részt vettek, egyes jelenetekben így is akadnak hibák. Rögtön a történet kezdetén például a bázis botanikusa kis híján azért veszti életét a Marson, mert az iszonyatos erejű szélben elsodorta valami. Az igaz, hogy a Mars légkörében valóban erős szelek, porviharok és porördögök tombolhatnak, ezek viszont csak akkor dönthetnének fel ténylegesen valamit, ha a bolygó légköre a jelenleginél jóval sűrűbb lenne. A cselekmény további része így is zseniális, és igen egyedi stílusával szintén rengeteg lehetőséget rejt a természettudományok iránti érdeklődés felkeltésére.