baktérium

Kép

Gyíkbélvizit

Bár a klímaváltozás biológiai sokféleségre és ökológiai hálózatokra kifejtett hatásairól már számtalan tanulmány készült, a baktériumközösségek melegedés miatt várható változásai eddig jórészt ismeretlen területnek számítottak. Egy kutatócsoport most utánajárt, hogy a klímamodellek alapján valószínűsített melegedés hatására változhat-e a hazánkban is előforduló elevenszülő gyíkok emésztőrendszerében élő baktériumok mennyisége és összetétele. A kísérletek során 241 legalább egyéves és 365 fiatalabb hím és nőstény állatot kilenc egyforma területre osztottak szét kor és nem szerint egyenletesen, ahol egy éven át tartották őket. A kísérleti területek minden szempontból utánozták a gyíkok természetes környezetét, ugyanakkor a kutatók az ottani hőmérsékletet tetszés szerint szabályozhatták. A kilenc szektorból háromban a napjainkban átlagos helyi klímát, háromban egy átmeneti klímát (+2 °C), a maradék háromban pedig meleg klímát (+3 °C) utánoztak három hónapon át, az év többi részében pedig mind a kilenc szektort a helyi klíma uralta. A kísérleti év lejártával visszagyűjtötték az életben maradt 92 felnőtt és 73 egyéves egyedet, majd mindegyikük bélrendszerében beazonosították az emésztésért felelős baktériumokat. Az eredmények aggodalomra adnak okot: az elevenszülő gyíkok emésztőrendszerében élő és az emésztéshez nélkülözhetetlen baktériumok sokfélesége már e viszonylag kis hőmérsékletnövekedés hatására is 34 %-kal csökkent, ami hatást gyakorol a gazdaszervezetek túlélési esélyeire is.

Bestion et al. (2017) Climate warming reduces gut microbiota diversity in a vertebrate ectotherm. Nature Ecology & Evolution 1 article no. 0161. Kép: themetatron.weebly.com.

Még több érdekesség “Gyíkbaj nem jár egyedül” című cikkemben, az Élet és Tudomány 2017/25. számában olvasható.

Kép

Tejes tenger hullámain

Kétszáznál is több forrás tesz említést egy igen különös indiai-óceáni térségről, ahol „fehéres ragyogás észlelhető a horizonton”, azon áthaladva pedig a „tejfehér tenger teljesen körülveszi a hajót”. A rejtélyről Jules Verne is írt Nemo kapitány című művében, aki szerint a „tenger fehér színe milliárdnyi ázalékállatka jelenlététől ered”, amik „néha mérföldekre terjedő darabon tapadnak egymáshoz”. A tejes tenger története egészen a közelmúltig csupán legendaszámba ment, mivel úgy gondolták, hogy a jelenséghez szükséges baktériumkoncentráció természetes körülmények között nem állhat elő a vizekben. 2005-ben azonban Steven Miller és munkatársai hozzájutottak néhány műholdképhez, amit éppen azon az 1995-ös éjszakán készítettek, amikor a Lima brit kereskedelmi hajó naplója szerint látszott a lenyűgöző jelenség. Nagy meglepetésükre a megadott koordinátáknál megtalálták a fénykibocsátó Vibrio harvey baktériumok által megfestett, mintegy 15 ezer km2-nyi tejes tengert. A titokra tehát fény derült, a jelenség pontos hátterének és esetleges környezeti hatásainak megértéséhez azonban további kutatások szükségesek.

Miller et al. (2005) Detection of a bioluminescent milky sea from space. PNAS 102 (40) 14181-14184.
Kép

Ősi életnyomok

Úgy tűnik, ez a hónap a földi élet kezdetével kapcsolatos nagy bejelentésekről szól. Alig hűlt ki a hír, miszerint egy egykori forró mélytengeri kürtőnél minden korábbi leletnél régebbi, 3,77-4,28 milliárd éves (vasoxidáló baktériumok által hátrahagyott) életnyomokra bukkantak Kanadában, máris itt a következő publikáció. Az eddigi elképzelések szerint az első valódi sejtmaggal rendelkező eukarióták 1,2 milliárd éve jelenhettek meg a Földön, a most felfedezett sekély tengeri fosszíliák viszont ennél 400 millió évvel korábbiak. Bár DNS-vizsgálatok hiányában nem állítható tökéletes bizonyossággal, hogy a Közép-Indiából származó lenyomatok 1,6 milliárd éve élt vörösmoszatoktól származnak, de a külső jegyek erre utalnak.

Dodd et al. (2017) Evidence for early life in Earth’s oldest hydrothermal vent precipitates. Nature 543 60-64.
Bengtson et al. (2017) Three-dimensional preservation of cellular and subcellular structures suggests 1.6 billion-year-old crown-group red algae. PLOS Biology 15 (3) article. no. e2000735. (Kép: Fig.6.)