Kép

A hűs levegő settenkedő ára

A század közepén akár évente ezer emberéletet is követelhet a légkondicionáló berendezések nyári hőhullámok idején történő fokozott használata az Amerikai Egyesült Államok keleti részén egy új tanulmány szerint. Az elviselhetőbb hőmérsékletet teremtő ketyerék azért lehetnek veszélyesek, mert a működésükhöz szükséges energiát azon a vidéken napjainkban jórészt fosszilis energiahordozók égetésével fedezik, ami a levegőminőség romlásával káros hatást gyakorol az emberi egészségre. Nem kérdés, hogy az egyre gyakoribb és szélsőségesebb hőhullámok idején életeket is menthetnek a lakásokban működő légkondik, a kutatók szerint azonban kiemelten fontos, hogy fogyasztásuk egyre alacsonyabb legyen, energiaigényüket pedig a jövőben nap- és szélerőművek telepítésével fedezzék.

Abel et al. (2018) Air-quality-related health impacts from climate change and from adaptation of cooling demand for buildings in the eastern United States: An interdisciplinary modeling study. PLOS Medicine 15 (7): article no. e1002599. 
Kép

Ostoros kórokozók blokkolása

Innovatív módszerrel lépnének fel a kutatók az álomkór, a fekélyekkel járó leismaniasis és a szívproblémákat is okozó Chagas-kór terjedése ellen, melyek emberek millióit érintik világszerte. A betegségeket egysejtű élősködők okozzák, melyek különböző vérszívók csípése által kerülnek az emberi véráramba. Az álomkór például a cecelégy nyála által továbbított Trypanosoma brucei, a Chagas-kór pedig a vérszívó rablópoloska csípés helyéhez ürített székletével terjedő T. cruzi ostoros parazitákhoz köthető. A T. brucei paraziták kezdetben 2-3 héten át a rovarok bélrendszerében élnek, később pedig a nyálmirigyekbe vándorolnak át, ahonnan a következő csípéskor már közvetlenül az emberi szervezetbe juthatnak. A cecelégy testében való vándorlás azonban veszélyekkel terhes számukra, hiszen át kell haladniuk például a bélrendszer fizikai határain vagy ellen kell állniuk az emésztőenzimeknek. Azt már korábban felfedezték, hogy a paraziták ezt az utat nem egyedül, hanem csoportosan teszik meg, azt azonban mostanáig homály fedte, hogy mozgásukat vajon hogyan képesek összehangolni?

A legújabb kutatások szerint az egyedek közti kommunikációt jelzőhólyagocskák (exoszómák) segítik, amiket veszély esetén maguk a paraziták választanak ki. Ezek megjelenése megzavarja és megakasztja a szomszédos élősködők addig akadály nélkül folyó vándorlását is, mintha a „felderítők” azt üzennék utánuk érkező társaiknak: maradjatok távol! Az eredmények azt sugallják, hogy ez a fajta „parazitacsevej” távol tartja az életerős egyedeket a sérültektől, és nem utolsó sorban a kedvezőtlen környezeti hatásoktól is. Az eredmények a bábeli esetre emlékeztetnek: ha sikerülne kikapcsolni a paraziták közti kommunikációs rendszert, az olyan új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet, melyek a kezelésben és a pusztító betegségek terjedésének megelőzésében egyaránt segíthetnek.

Eliaz et al. (2017) Exosome secretion affects social motility in Trypanosoma brucei. PLOS Pathogens 13 (3) article. no. e1006245. (Kép: Fig. 8. Hősokkra kiválasztott jelzőhólyagocskák)

Még több érdekesség az Élet és Tudomány 2017/17. számában megjelent cikkemben olvasható.

Kép

Zöldet a szürkeállománynak

Egy új kutatás szerint a zöld környezetben töltött idő még az idősebbek szervezetére is kedvező hatást gyakorol. A szakértők zsúfolt utcán és nyugodt városi zöldövezetben sétáló 65 év felettiek agyi idegsejtjeinek elektromos tevékenységét vizsgálva jutottak erre a következtetésre, melyet a résztvevők személyes élményeivel is összevetettek. Az új eredmények hozzájárulhatnak az elöregedő társadalom kedélyállapotának javulásához, legalábbis akkor, ha a várostervezők figyelembe veszik a zöldövezetek efféle jótékony hatásait.

Tilley et al. (2017) Older People’s Experiences of Mobility and Mood in an Urban Environment: A Mixed Methods Approach Using Electroencephalography (EEG) and Interviews. International Journal of Environmental Research and Public Health 14 (2): 151.