ember

Kép

Áloműző kijelző

Hozzászólás

Mindennapjaink szerves részét képezi laptopunk, tabletünk és okostelefonunk használata, melyekre sokszor még lefekvés előtt, az ágyban fekve is hajlamosak vagyunk órákon át mereven rászegezni szemeinket. Teljesen természetesnek vesszük azt is, hogy felkapcsolt lámpák mellett akár egész éjszaka dolgozhatunk vagy biztonságosan közlekedhetünk. Abba viszont már kevéssé gondolunk bele, hogy a mesterséges fények milyen hatással vannak az élővilágra és szervezetünk egészségére, holott egyre több tanulmány világít rá az ezzel kapcsolatos problémákra is.

A világítás lényegében az emberrel egyidős, ám mivel a mesterséges fényeket kezdetben csak a kívánt időben és helyen használták, a hozzájuk kapcsolható esetleges hatások eleinte kisebb mértékben jelentkeztek. A 20. század második felétől tapasztalható gazdasági fejlődésnek köszönhetően azonban egyre több kivilágított útvonal és felhőkarcoló épült, így a települések körüli fénybúra is folyamatosan nagyobbra hízott. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbá vált a szükségesnél több és fényesebb világítás használata is, a kihelyezett fényvetőket pedig sokszor nem lefelé, hanem helytelenül a csillagos égbolt irányába fordítva helyezték üzembe. Az ilyen hibás világítási gyakorlatok eredményeként alakult ki a fényszennyezés, melynek mértéke napjainkban is világszerte évi 5-10 százalékkal növekszik. Ráadásul a zavaró fények a megfigyelések ellehetetlenítésével nemcsak az égbolt titkait fürkésző csillagászok orra alá törnek borsot, hanem jelentős negatív hatást fejtenek ki a teljes élővilágra, beleértve az embert is. Bővebben… →

Kép

Az emlősök napi ritmusát is megzavarta az ember

Régóta tudjuk, hogy sok esetben az ember puszta jelenléte is zavarja a vadállatok viselkedését, holott a mezőgazdasági és bányászati tevékenységek, a terjeszkedő utak és települések, valamint a túrázás és hegyi kerékpározás nem minden esetben jelentenek közvetlen veszélyt az állatokra. Az emberi terjeszkedés napjainkra azonban olyan léptékűvé vált, ami egy új tanulmány szerint már az emlősök napi ritmusára is mérhető hatást gyakorol.

A kameracsapdák és nyomkövetők által rögzített adatokat és a közvetlen terepi megfigyeléseket egyaránt feldolgozó vizsgálat során a kutatók hat kontinens 62 emlősfajának viselkedési reakcióit hasonlították össze az emberi zavarás mértékének függvényében, az eredmények pedig túlzottan is összecsengenek. Úgy tűnik ugyanis, hogy a zavart élőhelyeken az egykilós oposszumtól a szürkületkor aktív szürke farkason át a közel négy tonnás afrikai elefántig világszerte

minden vizsgált faj egyre inkább igyekszik nemcsak térben, de időben is elkerülni az embert.

Így az az állat, amely természetes körülmények között nappal és éjszaka fele-fele arányban lenne aktív, az emberi zavarásnak kitett területeken tevékenységeinek 68 százalékát már inkább éjjel végzi. És mivel a nagyobb testű állatok élettere nagyobb valószínűséggel fed át az ember által elfoglalt területekkel, esetükben az éjszakai életmód felé történő eltolódás még erőteljesebb.

A vadvilág nappali aktivitását befolyásoló, globális léptékben tetten érhető emberi hatást ily módon most számszerűsítették először, az időbeli eltolódás potenciális negatív következményei közt pedig a növekvő sebezhetőség, a fokozott verseny, az állatok igényei és a környezet adottságai közti eltérések, valamint a táplálékláncban bekövetkező változások is említhetők.

Kaitlyn et al. (2018) The influence of human disturbance on wildlife nocturnality. Science 360 (6394) 1232
Kép

Zöldet a szürkeállománynak

Egy új kutatás szerint a zöld környezetben töltött idő még az idősebbek szervezetére is kedvező hatást gyakorol. A szakértők zsúfolt utcán és nyugodt városi zöldövezetben sétáló 65 év felettiek agyi idegsejtjeinek elektromos tevékenységét vizsgálva jutottak erre a következtetésre, melyet a résztvevők személyes élményeivel is összevetettek. Az új eredmények hozzájárulhatnak az elöregedő társadalom kedélyállapotának javulásához, legalábbis akkor, ha a várostervezők figyelembe veszik a zöldövezetek efféle jótékony hatásait.

Tilley et al. (2017) Older People’s Experiences of Mobility and Mood in an Urban Environment: A Mixed Methods Approach Using Electroencephalography (EEG) and Interviews. International Journal of Environmental Research and Public Health 14 (2): 151.