Kép

Áloműző kijelző

Mindennapjaink szerves részét képezi laptopunk, tabletünk és okostelefonunk használata, melyekre sokszor még lefekvés előtt, az ágyban fekve is hajlamosak vagyunk órákon át mereven rászegezni szemeinket. Teljesen természetesnek vesszük azt is, hogy felkapcsolt lámpák mellett akár egész éjszaka dolgozhatunk vagy biztonságosan közlekedhetünk. Abba viszont már kevéssé gondolunk bele, hogy a mesterséges fények milyen hatással vannak az élővilágra és szervezetünk egészségére, holott egyre több tanulmány világít rá az ezzel kapcsolatos problémákra is.

A világítás lényegében az emberrel egyidős, ám mivel a mesterséges fényeket kezdetben csak a kívánt időben és helyen használták, a hozzájuk kapcsolható esetleges hatások eleinte kisebb mértékben jelentkeztek. A 20. század második felétől tapasztalható gazdasági fejlődésnek köszönhetően azonban egyre több kivilágított útvonal és felhőkarcoló épült, így a települések körüli fénybúra is folyamatosan nagyobbra hízott. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbá vált a szükségesnél több és fényesebb világítás használata is, a kihelyezett fényvetőket pedig sokszor nem lefelé, hanem helytelenül a csillagos égbolt irányába fordítva helyezték üzembe. Az ilyen hibás világítási gyakorlatok eredményeként alakult ki a fényszennyezés, melynek mértéke napjainkban is világszerte évi 5-10 százalékkal növekszik. Ráadásul a zavaró fények a megfigyelések ellehetetlenítésével nemcsak az égbolt titkait fürkésző csillagászok orra alá törnek borsot, hanem jelentős negatív hatást fejtenek ki a teljes élővilágra, beleértve az embert is.

Felboruló óramű, növekvő kockázatok

Számos tanulmány bizonyította például, hogy az éjszakai vagy váltott műszakos munkarend nemcsak rövidtávon meríti ki a munkavállalókat, hanem a fokozott éjszakai fényterhelés miatt hosszabb távon súlyosabb következményekkel is járhat. Eva Schernhammer és munkatársai közel 80 ezer ápolónő munkaügyi és egészségügyi adatait elemezve ugyanis már 2001-ben rámutattak, hogy azon nők esetében magasabb az emlődaganat kockázata, akik havi legalább három alkalommal felváltva dolgoztak nappali és éjszakai műszakban. Ugyanezen adatok alapján 2003-ban azt is megállapították, hogy a legkevesebb 15 éven át legalább havi háromszor éjszakai műszakban dolgozók közt a végbéldaganat kockázata is magasabb.

A széleskörű adatgyűjtést a későbbiekben is folytatták, így a kutatók 2017 őszén már mintegy 200 ezer érintett ápolónő adatai alapján erősíthették meg korábbi megállapításukat, azaz nagyon úgy fest, hogy a fiatal felnőttként éjszakai műszakot vállaló ápolónők közt valóban magasabb az emlődaganat kockázata. Ariadna Garcia és kollégáinak idén tavasszal megjelent tanulmánya alapján a zavaró fényhatások miatt a mellrák kockázata másfélszeresére, a prosztataráké pedig kétszeresére is nőhet azokhoz viszonyítva, akik az éjszakát rendszerint sötétben töltik. A spanyol szerzőgárda szerint a szóban forgó probléma további részletes vizsgálata rendkívül fontos közegészségügyi kérdés, világosabb képet azonban csak akkor kaphatnánk, ha például a beltéri fényterhelést erre alkalmas szenzorok használatával számszerűsíteni is lehetne.

A villamos aluszik, mi nem

A mesterséges fények terjedése nemcsak azzal jár együtt, hogy számos tevékenységet az esti vagy éjszakai órákban végzünk, hanem ebből következően azzal is, hogy leggyakrabban nem naplemente környékén kezdünk el alváshoz készülődni, amikor a természetes fény csökkenése régebben ezt indokolttá tette. És ha végre kimerülten ágyba kerülünk, sokszor akkor is csak hosszan forgolódva szenderülünk álomba, a gyakori ébredések miatt pedig alvásunk minősége sem az igazi. Az álmatlanság e tünetei a másnapi koncentrációhiánnyal és ingerlékenységgel kiegészülve meglehetősen sokakat érintenek, egy felmérés szerint ugyanis a felnőttek 33-50 százaléka küzd hasonló problémákkal. Márpedig ha hetente legalább egyszer nem alszunk rendesen, az már mindennapi feladataink elvégzésére is rányomja a bélyegét, ahogyan azt egy közelmúltbéli vizsgálat szerint tízből legalább négy amerikai is megfogalmazta.

Mind az alvásproblémák, mind a korábban bemutatott daganatos megbetegedések hátterében a napi bioritmust meghatározó és az immunrendszer erősítésében is szerepet játszó hormon, a melatonin termelésében bekövetkező zavarok állnak.

Ez a hormon természetes körülmények között ugyanis a szemünkben lévő fényérzékeny ganglionsejtekből származó ingerületek révén csak sötétben választódik el a tobozmirigyben, ami pihenő üzemmódba kapcsolja, végeredményben pedig alvásra sarkallja szervezetünket. Amint azonban a hajnali órákban kivilágosodik az égbolt, a hormon termelése leáll, ami szervezetünk számára lényegében egy természetes ébresztővel ér fel. Ez a biológiai óránkat szabályozó folyamat azonban könnyen felborul, ha valaki fokozott éjszakai fényterhelésnek, főként pedig a 450-500 nm hullámhosszú kék fénynek van kitéve. A szemünkbe érkező többletfények ugyanis gátolják a melatonin termelődését, ami az alvás-ébrenlét ciklus felborulásához, álmatlansághoz és számos további problémához vezet.

Hogy alszik így el kis Balázs?

Az alvási zavarok valószínűségét az utcáról beszűrődő városi fények mellett az is növeli, ha pihenés előtt laptop, tablet vagy okostelefon használatával végezzük feladatainkat vagy múlatjuk szabadidőnket. Ezek az eszközök ugyanis jelentős mennyiségben bocsátanak ki kék fényt, hogy a kék által dominált nappali természetes fényben is jól lehessen látni a kijelző tartalmát. Az alvásproblémákat tekintve ráadásul a gyermekek és serdülők is veszélyeztettek, melyet az elmúlt két évtizedben 67 különböző tanulmány gyakorlatilag egybehangzóan állapított meg. Külön megemlítendő például Higuchi Shigekazu és kollégáinak azon 2014-es eredménye, mely szerint ugyanolyan fénynek való kitettség esetén az iskoláskorú gyermekek és a felnőttek közül előbbiek melatonszintje kétszer annyit esett vissza. Mindez pedig nemcsak azért van így, mert korunk gyermekei némi túlzással érintőképernyős digitális eszközökkel a kezükben nőnek fel, hanem mert Patricia Turner és Martin Mainster szerint náluk – a felnőttekéhez képest tágabb pupillájuk és áttetszőbb szemlencséjük miatt – a kék fény hatása még erőteljesebben jelentkezik. Az okoskütyük általuk történő használata egyébként valóban óriási méreteket ölt: Anna Adachi-Mejia és munkatársainak közelmúltbéli tanulmánya szerint ugyanis a vizsgált serdülők 63 százaléka használja azokat elalvás előtt, 57 százalékuk pedig bekapcsolva hagyja mobilját vagy tabletjét még éjszakára is, sőt alkalomszerűen még egy-egy éjszakai ébredéskor is pötyög rajtuk egy rövid ideig.

Tippek a védelemért

Szerencsére az ijesztő sorok után jó hírek következnek: a digitális kijelzők által kibocsátott kék fény hatása több módon is csökkenthető.

Amikor például a Lisa Ostrin és kollégái által vizsgált tesztalanyok digitális eszközeik használata közben három órán át rövid hullámhosszú kék fényt blokkoló szemüveget viseltek két héten keresztül, alvási minőségük észlelhetően javult. Miközben testükben 58 százalékkal magasabb melatoninszintet mértek, hamarabb merültek álomba, és ébredésük is nagyjából fél órával későbbre tolódott, mint mielőtt használni kezdték volna a szemüveget. Ehhez hasonlóan jobb minőségű és körülbelül 30 perccel hosszabb alvásról számoltak be azok is, akik hét egymásutáni estén lefekvés előtt két órán át borostyánsárga üvegű szemüveget viseltek Ari Shechter és kollégáinak felmérésekor. Ezen túl Stéphanie van der Lely és kollégái 15 és 17 éves fiatalok esetén is bizonyítani tudták az ilyen kékfényszűrős okulárék alvásra kifejtett jótékony hatásait.

A kék fény csökkentésére léteznek ingyenesen letölthető applikációk is – például a Twilight –, melyek tartózkodási helyünk azonosítása után napnyugta és napkelte időpontjához igazodva automatikusan csökkentik le digitális eszközünk kijelzőjének fényerejét, és változtatják meg annak színét a vörös valamelyik árnyalatára. Az újabb eszközökön még csak letölteni sem kell ilyesmit, a védelem ugyanis az éjszakai mód bekapcsolásával máris elérhető. Kétségtelen, hogy háttérképünk és rendszeresen látogatott weboldalaink elsőre igen furcsán fognak festeni a rájuk borított piros festéken át, ám az első döbbenet után gyorsan rájöhetünk, hogy egészségünk érdekében igencsak megéri ez az apró kellemetlenség. Hogy pontosan mennyit is számít egy ilyen applikáció használata, arra talán Amit Green és kollégáinak 2017 májusában megjelent tanulmánya mutat rá a legjobban. Az általuk végzett felmérésben résztvevő 20-29 éves tesztalanyok alvásminősége ugyanis drasztikusan leromlott, amikor elalvás előtt két órán át gyenge vagy erős intenzitású kék fénynek voltak kitéve, amikor azonban a kutatók a kijelzők kék fényét vörösre cserélték, a tesztalanyok éjszaka kevesebbszer ébredtek fel, továbbá melatonintermelésük is visszaállt a normál kerékvágásba.

A nagy teszt

Mivel hosszú évek óta nap mint nap monitor előtt dolgozom, a szemüvegpiac aktuális ajánlatainak feltérképezése után készíttettem egy speciális blue filter réteggel bevont szemüveget, mely az ajánlat szerint lecsökkenti a digitális eszközök kijelzőjéből áradó kék fény mennyiségét, megvédve ezzel használóját az egészségre gyakorolt káros hatásoktól. Az átlátszó üveg halványkék csillanásaként mutatkozó rejtett képességet azonban szkeptikusan fogadtam, így Egri Ádámmal, a vízirovarok látásának szakértőjével a dolgok mélyére néztünk, és digitális eszközök kijelző-fényének emissziós spektrumát mértük normál nappali módban, a megvásárolt szemüvegen át, és éjszakai módban. A borostyánsárga üvegű szemüvegek nyilvánvalóan hatékonyabbak, a mi esetünkben viszont sajnos néhány gyors mérés után kiderült, hogy egy laptop- és egy okostelefon-kijelző fényének spektrális intenzitása újdonsült szemüvegemen át személve egészen hasonló, mint anélkül. Amikor azonban eszközeinket éjszakai üzemmódba kapcsoltuk, a szervezetünket becsapó kék fény mennyisége valóban drasztikusan visszaesett méréseink szerint is. Egy ilyen funkciójú ingyenes alkalmazás aktiválásával tehát roppant sokat tehetünk egészségünkért, hiszen digitális eszközeink esti használatáról lemondani nyilvánvalóan hiú ábránd lenne.

A cikk az Élet és Tudomány 2018/39. számában jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.