Manapság a megújuló erőforrások hasznosítása világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, így a Napból érkező sugárzás villamos- vagy hőenergiává alakításához is egyre hatékonyabb berendezések készülnek. Ily módon nem ritkák a 14-18 százalékos hatékonyságú napelemek sem, a dinamikus fejlődés révén pedig 2017-ben a világ napelemeinek közel 400 GW-os kapacitása már fedezni tudta az összes villamosenergia-fogyasztás két százalékát.
Ahhoz, hogy ezek a rendszerek a lehető legtovább működjenek megfelelően, nem szabad elfeledkezni teljesítményváltozásaik rendszeres megfigyeléséről és karbantartásukról sem. Hogy rendellenes üzemüket tetten érjük, meg kell találnunk azokat a forrópontokat, ahol gyártási hiba, rossz tervezés vagy más tényező miatt az adott cella melegebb a környező paneleknél. Ám míg a háztartási napelemek feltérképezése könnyen elvégezhető egy kézi hőkamerával, addig egy több hektáros ipari napelempark vizsgálata már keményebb dió. Márkus Boglárka, a Szent István Egyetem hallgatója kutatómunkájában annak metodikáját dolgozta ki, hogy egy hőkamerával felszerelt drón miként tudja segíteni és felgyorsítani ezt a diagnosztikát. Kiderült, hogy a mérések során ügyelni kell az akkumulátorok teherbírására, a hőkamera felbontására és látószögére, sőt még a repülési távolságra és sebességre is.
Cikkem a New technology Karrier 2019/2. számában jelent meg.
tudomany.blog 