Teljesen természetesnek vesszük, hogy okostelefonunk pillanatok alatt közli velünk az úti célunkhoz vezető legrövidebb utat, vagy hogy néhány másodpercen belül az éppen aktuális időjárási adatokhoz is hozzáférhetünk. Azzal azonban már sokan nincsenek tisztában, hogy mindezt műholdak összehangolt működése teszi lehetővé, melyek feladatuk végeztével is Föld körüli pályán maradhatnak. Ezek az űrroncsok később csak lassan vesztenek keringési magasságukból, a velük való ütközés ugyanakkor hatalmas károkat okozhat a még működő űreszközökben.
Megnyugtató, hogy a 10 cm-nél nagyobb űrszemétdarabokat a Föld számos pontjáról napról napra nyomon követik, így ütközésveszély esetén elkerülő manővereket tudnak végrehajtani az érintett műholdakkal. Minden sodródó törmeléket azonban nem tudunk követni: a 10 cm-nél kisebbek egyelőre rejtve maradnak előttünk. Vannak egyébként 1 cm-nél kisebbek is, ezek azonban kevésbé veszélyesek, mivel a fent keringő berendezések jó részét kerámiaszövetből, kevlárrétegekből és alumíniumlemezekből álló pajzzsal látták el, ami elnyeli az ilyen apró törmelékek becsapódási energiáját. A legnagyobb problémát tehát az 1–10 cm-es mérettartományba eső törmelékek jelentik, melyek még a pajzzsal ellátott űreszközökben is képesek kárt tenni.
Az űrszemetelést égetően fontos lenne megállítani, az viszont korántsem egyértelmű, hogy ehhez milyen technológiára van szükség. Lehetne például vitorlát rögzíteni a nagyobb űrszemétdarabokra, melyek a megnövelt felület révén több felsőlégköri részecskével ütköznének, jobban lassulnának, keringési magasságuk csökkenne, ezáltal pedig hamarabb égnének el a légkörben. Vannak azonban olyan elképzelések is, melyek szerint hálóval és szigonnyal vontatnák temető pályára a már nem működő eszközöket, egy svájci kutatócsoport által kigondolt kamikaze műhold pedig a célpontot megragadva, azzal együtt égne el a légkörbe éréskor. Célravezető lehetne a földi bázisú lézerállomások létesítése is: a nagy energiájú és jól fókuszált lézersugárral a homlokfelületén meglőtt űrszemét párologni kezdene, anyag távozna belőle, ezáltal pedig lassulna, csökkenne a keringési magassága, végül pedig szintén a légkörben végezné. De hogyan erősítünk vitorlát egy keringő műholdra? Hogyan töltjük újra egy vontató vagy takarító műhold készleteit? Bármelyik módszer mellett is döntenek a szakértők, a legcélravezetőbb óvintézkedés a további űrszemét keletkezésének minimalizálása lenne.
tudomany.blog 