Kép

Világító herkentyűk seregszemlén

Úttörő módon, távolról üzemeltethető tengeralattjáró robotokkal mérték fel az óceánokban élő biolumineszcens, azaz világító élőlények típusait és mennyiségét, a felszíntől egészen 3900 méter mélységig. A kutatók 1999 és 2016 között összesen 240 merülésről készítettek felvételeket a Monterey-öböl térségében, melyeken 350 ezer 1 centiméternél nagyobb állatot azonosítottak. Az eredményeken ők maguk is meglepődtek: a világító és nem világító fajok aránya ugyanis minden mélységben nagyon hasonló volt. A különféle mélységekben tapasztalható fényért ugyanakkor eltérő állatcsoportok feleltek: a felszíntől 1500 méter mélységig főként medúzák és bordásmedúzák, 1500 és 2250 méter között gyűrűsférgek, 2250 méter alatt pedig az ebihalhoz hasonló farkos zsákállatok világítottak. Az olykor bizarr külsejű lények saját fénykibocsátó szervük vagy a velük szimbiózisban élő világító baktériumok révén világítanak, fényük azonban a ragadozók megtévesztésétől a prédaállat becsalogatásáig igen különböző célokat szolgál. A kutatók eredményeik kapcsán arra is rávilágítottak, hogy mivel az óceánok a Föld legnagyobb élőhelyének számítanak, a biolumineszcencia képessége minden bizonnyal bolygónk élővilágának egyik legfontosabb tulajdonsága lehet.

Martini & Haddock (2017) Quantification of bioluminescence from the surface to the deep sea demonstrates its predominance as an ecological trait. Scientific Reports 7 article no. 45750.

Még több érdekesség az Élet és Tudomány 2017/20. számában megjelent cikkemben olvasható.